2013. december 24., kedd

Ke* - Harry

És az utolsó ajándékom: Harry-s ke*!!! :D Boldog karácsonyt mindenkinek, és ezzel búcsúzom tőletek mára!!! Fogadjátok szeretettel!! Sziasztoook!!! Wendy voltam...



"Karácsony első napján a nagyidhoz igyekszel. Épp a fagyott járdán mész, mikor megcsúszol és majdnem elesel, de két erős kéz fonódik a derekad köré, megakadályozva ezzel a nagy csattanást. Felnézel megmentődre és eláll a lélegzeted is! Sötétbarna hajú, zöld szemű megmentőd nem más, mint maga Harry Styles! Épp szólásra nyitnád a szádat, de Harry betapasztja egyik hideg mancsával.
-         Kérlek, ne sikíts!- néz rád rémülten. Leszeded a kezét az ajkaidról, majd felhúzod a szemöldöködet.
-         Csak meg akartam köszönni, hogy elkaptál. - feleled.
Először elképedve néz rád, majd elmosolyodik.
-         Ilyen angyal máskor is a karjaimba eshetne- mondta cukin.
-     Hova igyekszel?- kérdezi.
-         A nagymamámhoz megyek karácsonyozni. – feleled gyanakodva.
-         Elkísérlek, hogy elkaphassalak, ha újra megcsúsznál. – kacsint rád huncut mosollyal.
Út közben sokat beszélgettek, majd a kapuban elkéri a számodat."
A folytatást a te fantáziádra bízom.

~VÉGE~



Ke* - Niall

A negyedik ajándékom számotokra ismét egy ke* story, Niall-al a főszerepben...:D I hope you like it! :D Fogadjátok szeretettel:




"Barátnőddel korcsolyázni mentek a közeli szabadtéri korcsolyapályára. Út közben forralt borral és forró csokival melengetitek fel magatokat, miközben jót beszélgettek. A pálya szélén felkapjátok a korikat és már suhantok is nevetve. Mivel jó korisok vagytok, így pár trükköt is megcsináltok esés nélkül.
-          Kéne neked egy pasi!- siklik melléd (LB-d neve), majd hozzáteszi:
-          Itt válogathatsz kedvedre. - kacsint sunyin. Miközben köröztök, a pasi állományt is felméritek.
-          Nézd azt a barnát, fekete dzsekiben a bejáratnál! Tök cuki!- mutat barátnőd egy pasira, mire te csak a fejed rázod.
-          Túl öreg.
-          És az a fekete bakancsos? Ahhoz mit szólsz? – int fejével egy másik fickóra.
-          Buzis…- fintorogsz.
-          Jajj már! Neked úgy látom Brad Pitt sem lenne tökéletes!- forgatja a szemét.
Megelőzöd a korival, majd hátrafordulsz hozzá kaján vigyorral, mire nekimész valakinek és a földön landoltok. Egy kék szemű, szöszi srác az áldozatod, fájdalmas képpel néz rád. Iszonyat helyes, gondolod magadban.
-          Bo… Bocsánat! – hebeged zavartan. – Nem figyeltem oda, ne haragudj! Megsérültél?
-          Nem, semmi baj!- enyhült meg a fiú arca. Feltápászkodik nagy nehezen és feléd nyújtja a kezét.
-          Niall vagyok. Hogy hívnak szépségem? – felsegít, majd miután biztosan állsz a lábadon, válaszolsz:
-          T/N vagyok… - próbálsz minél értelmesebb fejet vágni és nem nyáladzani. Közben észreveszed, hogy barátnőd vigyorogva néz titeket a pálya bejáratánál.
-          Ha már így levettél a lábamról szó szerint, nem jönnél el velem inni egy forró csokit? – vonja magára újra a figyelmedet.
-          Oké, de én fizetek, amiért elgázoltalak! – feleled vigyorogva, majd elindultok a kijárat felé. Egész este együtt vagytok, beszélgettek, forró csokiztok és sokat nevettek. Mikor anyukád felhív, hogy menj haza, mert már késő van, Niall felajánlja, hogy elkísér. Mikor a házatok elé értek, búcsúzóul Niall megcsókol és megbeszéltek egy randit másnapra. A második randitok is nagyon jól sikerül és azóta is egy pár vagytok. Minden évfordulótokat azon a korcsolyapályán ünneplitek, ahol először „egymásba botlottatok”."

~VÉGE~

U.i. Ezt a Mikulást én is beengedném a házba, sőt még az ölébe is ülnék! ;)


Ke* - Zayn

A harmadik ajándékom: Ke* Zayn-nel... :D Remélem mindenkinek tetszeni fog! Fogadjátok szeretettel:




"Zayn-nel már több mint 2 éve vagytok egy pár. Karácsonyeste van, kint szakad a hó, te az ablakban ülve kémleled a gyönyörű havas tájat. Egyszer csak Zayn lép eléd komoly arccal, amitől nagyon megijedsz.
-          Mi a baj?- kérdezed félve, majd nagyot nyelsz.
-          Beszélnünk kell… De előtte öltözz fel jó melegen, a ház előtt várlak.
Semmit sem értesz az egészből, de azért magadra kapod a csizmádat, kabátodat és a sáladat. Mire elkészülsz, Zayn a ház előtt vár rád. Kimész hozzá és csak aggódó arccal meredsz rá. Borús gondolatok cikáznak elmédben: Csak nehogy szakítani akarjon!
-          T/N. Már több mint 2 éve vagyunk együtt. Ez idő alatt sokmindent átéltünk. De ez nem mehet tovább így!- fordult szembe veled.
Már könnyek csillognak a szemedben. Hirtelen féltérdre ereszkedik eléd a hóban és egy bársonydobozkát vesz elő zsebéből.
-          Lennél a feleségem, életem szerelme?- kérdezte.
Nagy kő esett le a szívedről és a rémület helyét átveszi a felhőtlen öröm. A könnyek kibuggyannak a szemeidből.
- Hát persze!- zokogod és miután az ujjadra húzza a gyémántgyűrűt, a karjaiba veted magad és szenvedélyes csókban forrtok össze."

~VÉGE~

Ke* - Liam

A második ajándék: Ke* story Liam-mel...:) Fogadjátok szeretettel:




"Liam az egyik legjobb haverod. Tél van, a hóban hógolyóztok és hóembert építetek. Miközben Liam a hóember szén szemeit illeszti a helyére, te az egyik fa mögé bújsz, leguggolva hógolyót gyúrsz és felegyenesedsz. Kinézel a fa takarásából és akcióba lendülsz. Liam pont háttal áll neked és mivel nagyon belemélyed a munkába, nem is veszi észre, hogy eltűntél. Huncut mosoly kíséretében engeded útjára a hógolyót, ami épp tarkón találja a gyanútlan fiút. Gyorsan visszabújsz a fa mögé. Kuncogásod közepette észre sem veszed, hogy Liam rád talált a búvóhelyeden. Mire észbe kapsz, már késő és Liam hógolyózápora arcon talál. Nevetve-fulladozva rohansz a büntetés elkerülésének reményében, de Liam szorosan a nyomodban van.
-          Úgy is elkaplak! – hallod hangján az elfojtott nevetést. Hátrafordulva ráöltöd a nyelved, majd a következő pillanatban megcsúszol és nagyot zakózol a csúszós földön. Szerencsétlenségedre Liam felbotlik egy kisebb kupac hóban és rajtad landol. Arcotok csak pár centire van egymástól. Mélyen egymás szemeibe néztek, amitől pulzusod az egekbe szökik, hisz már rég óta többet éreztél puszta barátságnál iránta.
-          El kell mondanom valamit. - nyelt nagyot. –Beléd szerettem!- elmosolyodtál, mire furán nézett rád.
-          Én is beléd szerettem- vallod be, majd Liam átfogja a derekadat és szenvedélyesen megcsókol. Attól a naptól kezdve már nem csak barátok, hanem egy pár vagytok…"


~VÉGE~

A tél ölelése

Itt is az első ajándékom nektek karácsonyra, ami nem más, mint egy Louis-s novella!! Boldog karácsonyt 1D fanok! Fogadjátok szeretettel:





A Tél ölelése

- Ébredj, Jessy! Karácsony van!- sipított idegesítően húgom a fülembe. Fejemre húztam morgás közben a párnámat, de Heli kitépte azt a kezemből.
- Gyere már, te lusta lajhár! Nézzük meg, mi van a fa alatt!
- Jó, csak először öltözzünk fel.- ültem fel megadóan, majd kinyújtóztam, kiszálltam a jó meleg ágyikómból és a ruhásszekrényem felé vettem az irányt. Miután felöltöztem, Heli szobájába masíroztam.
- Kész vagy, törpi?- kérdeztem, miközben összekócoltam a haját.
- Persze! Már tök kíváncsi vagyok! – dörzsölte össze kezeit izgatottan.
- Remélem megkapom a One Direction-ös könyvet, amit már nagyon szerettem volna!- Húgom nagy One Direction rajongó. Sajnos. Reggeltől estig csak az 1D-ről beszél, 1D-t hallgat, 1D-vel van a szobája kitapétázva. Szóval számára a One Direction jelenti a világot, ami néha már az agyamra megy.
- Na gyere, nézzük meg, megkaptad e a könyvet. – sóhajtottam és a nappali felé kezdtem terelni Helit, ahova minden évben állítjuk a fát. Apa és anya huncut mosollyal az arcukon fogadtak a nappali ajtaja előtt. Különös… Miért csukták be az ajtót, hisz sohasem szokták? Összehúzott szemekkel néztem rájuk.
- Sziasztok! Mi ez?- mutattam a zárt ajtóra.
- Boldog karácsonyt!- szólaltak meg egyszerre és apa kinyitotta előttünk az ajtót. Kíváncsian léptem be nyomomban az izgatottságtól ugráló húgommal. Először nem vettem észre semmi szokatlant. Az ablak előtt díszelgett a hatalmas kék-ezüst díszekbe burkolt karácsonyfa, alatta nagy halmokban álltak a gyönyörűen becsomagolt ajándékok. Elindultam a fa felé és amikor körülbelül félúton jártam, nagy ordítást hallottam.
- Hahóóó!! Boldog karácsonyt!- ijedtemben majdnem felvisítottam. A hangok irányába fordultam és leesett az állam. Öt fiú állt nem messze tőlem télapósapiban, millió wattos mosollyal.
- ÁÁÁ!!!- sikította Heli és engem félre lökve a fiúkhoz sietett.
- Nem hiszem el!!! A One Direction itt van nálunk!!! ÁÁÁ!!!- én a fülemre tapasztottam a kezeimet.
- Sziasztok! Mi vagyunk a One Direction- harsogták, majd Liam kezdett beszélni:
- Azért jöttünk, hogy személyesen adjuk oda ezt a könyvet Helinek.- Heli majd kiugrott a bőréből.
- Én vagyok Heli. - motyogta szégyenlősen. A következő fél órában úgy pattogott a fiúk körül, mint a nikkelbolha. Először is leültette őket a karácsonyfa elé, fotózkodott velük, autogrammot kért és folyamatosan csacsogott, amit a fiúk szemlátomást nem bántak. Én csendben elosontam a kedvenc kanapémra, magamra húztam egy takarót és a gondolataimba mélyedtem. Semmi kedvem nem volt a jópofizáshoz, hiába volt karácsony. Éreztem, hogy valaki figyelt engem és mikor felnéztem, Louis kutató tekintetével találtam szemben magam. Mikor rápillantottam, elmosolyodott és felállt a helyéről. Felém indult, mire én ijedten összehúztam magam. Leült mellém és mosolyogva megszólalt:
- Szia! Én…
- Tudom!! Louis Tomlinson vagy! Ismerlek a húgom faláról…- „lőttem” le bunkón, mire nagy szemeket meresztett rám. Kissé elszégyelltem magam.
- Ez nem volt szép tőlem- húztam el a számat.
- Semmi baj. Nem szerethet mindenki minket. - majd fel akart állni, mire visszahúzta a kezénél fogva. Mikor hozzá értem, mintha áram szaladt volna végig a testemen. Azonnal elkaptam a kezem.
- Tényleg ne haragudj! Néha nagyon tapintatlan tudok lenni. - horgasztottam le a fejem.
- Jó, semmi baj!- emelte fel az államat. Valami megmozdult a bensőmben érintésétől. A gyomromban pillangók repkedtek és majdnem elolvadtam a felém irányuló gyönyörű kék tekintettől, de persze ezt nem mutattam.
- Beszélgessünk kicsit. – ajánlotta fel, miután elengedte az arcom. Kicsit csalódott voltam, hogy ilyen hamar véget ért a pillanat. Beszélgettünk mindenről. Családról, barátokról, az életünkről, vicces dolgokról. Idő közben rájöttem, hogy nem is különbözünk mi annyira.. Sőt! Sok mindenben nagyon is megegyezik a véleményünk. 
Észre sem vettük, hogy mennyire elrepült az idő. Kb. 2 óra traccsparti után Niall eltalálta, hogy énekelnek nekünk egy kicsit, így mi is csatlakoztunk a többiekhez. Miközben énekeltek, Louis végig engem nézett. Mintha kicsit csillogott volna a szeme, de lehet csak bebeszéltem magamnak. A banda a saját slágereiről áttért karácsonyi dalok kornyikálására. Eltorzított, vicces hangon énekelték pl: a „Let it snow-t”, amibe én és a húgom is bekapcsolódtunk. Nagyon sokat nevettünk együtt és hihetetlen, de összebarátkoztunk az öt idióta énekessel. Én egy idő után újra visszatértem a kanapéra, ahova követett Louis is. Észrevettem, hogy Harry sunyi mosollyal terelgeti ki a banda többi tagját húgommal együtt a nappaliból. Miután becsukódott az ajtó mögöttük, Louis megfogta a kezem, amitől a szívem gyorsabb tempóra kapcsolt.
- Ez mi volt?- kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
- Harry szerintem azt szeretné, ha lenne alkalmam kettesben lenni veled. - válaszolta vállvonogatva. Még mindig nem értettem a dolgot.
- Miért is kéne nekünk kettesben lennünk?
- Ezért!- válaszolta, majd odahajolt hozzám és könnyed puszit nyomott az arcomra.
- Nagyon tetszel nekem…- vallotta be elpirulva. Én elmosolyodtam és viszonoztam az arcrapuszit.
- Bevallom, te is nekem…- most már az én arcom is vörösben pompázott. Louis felkapta a fejét és észveszejtően mosolygott. Újra közel hajolt hozzám úgy, hogy szinte már összeért az ajkunk, de nem csókolt meg. Csak várt, hogy mit reagálok közeledésére. Úgy éreztem, belehalok, ha nem csókolhatom meg. Magamat is meglepve megszüntettem a köztünk tátongó ürességet és ajkára helyeztem az enyémet. Csókja lassú, de szenvedélyes volt. Örömmámorba úsztam és pattogtak közöttünk azok a bizonyos képzeletbeli szikrák is. Mikor vége lett csókunknak, csak szégyenlősen mosolyogni tudtam. Louis arcomhoz emelte a kezét és gyengéden simította végig. Elvesztem szemei kékjében és csak arra tudtam gondolni:

Ez a legszebb karácsonyi ajándék, amit csak kaphattam az élettől.

~VÉGE~